Romana
English
Francaise
Magyar
Spanish
Portuguese

KOLOZSVAR

Cluj-Napoca

Kolozsvar, Erdely tortenelmi fovarosa, mara Romania egyik legfontosabb gazdasagi es kulturalis kozpontjava valt. Az orszag nyugatibb kozponti reszeben a fontosabb nemzeti es nemzetkozi uthalozatok keresztezodesenel talalhato. Az orszag negyedik varosakent roman neven (Cluj-Napoca) Kolozsvar ket nevet fed, az egyik a Napoca az osi dak eroditmenybol szarmazik mig a Cluj a latin "clusum"-bol. A latin szo zartat jelent, ugyanis a varost volgy ovezi. A nemet neven Klausenburg, fontos szasz es magyar kulturalis-politikai kozpontnak szamitott. A Szamos folyo menti varos 180 negyzet kilometeren terul el, es 320.000 ezeres lakossaga egy tovabbi szazezres diaksaggal folyamatosan szamosabb. Kolozsvart a paleolitikum ota lakjak. A romai foglalast kovetoen egy dak eroditmeny helyere castrumot epitenek Kr. u 106 korul. Kr. u 124-re Kolozsvart municipiumma emelik "Municipium Aelium Hadrianum Napocense" nevvel utobb Dacia Porolissuma fovarosava valik. A folyamatos vandorlo, betoro torzsek nyomasara Aurelianus csaszar kivonja a romai hadsereget es kozigazgatast 271-275 kozott. Ezeket kovettek a kereskedok es a felsobb osztalyok de a foldmuvelessel foglalkozo nepesseg hatramaradt. A romai visszavonulas utan nyolc evszazaddal Daciat lerohanjak a vizigotok, hunok, gepidak, szlavok, avarok. A XI szazadtol megalakulnak az elso roman politikai es kozigazgatasi egysegek a dak regioban. A magyar torzsek betornek a X. szazadban es legyozik az itteni knezatusokat. Kolozsvar 1316-ban megkapja a "civitas" cimet, azaz varossa emelik. A kovetkezo evszazadokat az Oszman birodalom terjeszkedese valamint a balkan teruletek torok uralomma esese jellemzi. A magyar birodalom pasalik lesz, es Erdely onrendelkezove valik 1541- ben elismerven az otoman szuzeranitast.

A modernitas elso jelei Kolozsvaron Heltai Gaspar nyomdajanak beindulasaval kezdodnek a XVI majd XVII szazadokban. Ekkor kezdodik meg a varos terjeszkedese a varfalon kivul, az utcakat lekovezik es beindul a postai szolgalat. Viszontagsagos korszak kovetkezett, Erdelyt tobbszorosen hozzacsatstema Transilvaniei medievaleoljak az Osztrak-Magyar Monarchiahoz, majd Magyarorszaghoz az 1867-es kiegyezes utan.

Cluj-Napoca

A Monarchia osszeomlasa kovetkezteben felszabadulhatnak a szabadsagharcukat vivo kisnemzetek. Erdelyben 1918 December 1-en osszehivjak a Nemzeti Gyulest amely soran megszavaztak Erdely es a Bansag egyesuleset a Roman Orszagokkal. A masodik vilaghaboru idejen a becsi dontes (Augusztus 30, 1940) kovetkezteben Olaszorszag es Nemetorszag visszaadja Eszak-Erdelyt Magyarorszagnak beleerteve Kolozsvart is, ekkor a lakossag tulnyomotobbsege mar roman etnikumu. A becsi dontes kovetkezteben Erdely elvesztett 43492 negyzetkilometert (2.660.000). A parizsi beke ot evre ra visszajuttatja Erdelyt Romanianak.

A varos lakossaga hatvanyozottan megno az eroltett kommunista iparositas nyoman. Az 1948-ban meg 121.753 lakos 1988-ra elerte a 314.495 -ot. Negyvenot ev kommunizmus utan es szamos artatlan emberi elet elvesztesevel Romania ratert a demokracia utjara. A 89'-es forradalom idejen a donto December 21-ken huszonhetet lonek le a rendszer elleni tiltakozasukert. Ma Kolozsvar Erdely egyik legfontosabb varosa, maga is turisztikai celpont valamint kiindulopont az erdelyt latogatok szamara.

Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel
Retro Youth Hostel